A-jovo-energiai-small

A JÖVŐ ENERGIÁI

nemzeti-teh-program

A-jovo-en

A JÖVŐ ENERGIÁI

Komplex tehetséggondozó program középiskolásoknak

2017. február – június

KÉZIRAT

Major Lenke, Bagány Ágnes

RÉSZLETEK

tamogatok

2. A JÖVŐ ENERGIÁI ELNEVEZÉSŰ PROGRAM BEMUTATÁSA

2.1. A program célja

A program megnevezése: A jövő energiái. Komplex tehetséggondozó program középiskolásoknak. A megvalósításra 2017. február és június között került sor. A pályázat tárgyát képező program a matematikai, a természettudományos, a technikai, a digitális, valamint a szakmatanuláshoz szükséges kompetenciák erősítése a köznevelési intézményekben kategórián belül valósult meg.

A program folytatását képezi a 2014 júniusában megvalósított alternatív energiaforrásokat ismertető és népszerűsítő, A jövő energiái – Energiát adni a fiataloknak elnevezésű rendezvénynek. Az akkori program olyan témákat érintett és dolgozott fel, amelyek energiagazdálkodási és környezetvédelmi szempontból is létfontosságúak mindannyiunk számára.

Jelen program a természettudományos és a technikai tehetségterületek fejlesztéséhez járult hozzá. Törekszik a környezettudatosság kialakítására, és az új gazdasági szemlélet meghonosítására térségünk tehetséges tanulóinak képzése által. A műszaki tudományokban jeleskedő középiskolás fiatalok számára segítséget nyújt a természettudományos, műszaki és a szakmatanuláshoz szükséges kompetenciáik erősítésében. A tanulók megismerkednek a megújuló energiaforrások felhasználási lehetőségeivel és fejleszthetik környezettudatos szemléletüket.

A tudományok népszerűsítése és a természettudományok területén jeleskedő tehetségek segítése mellett a program nem titkolt célja, hogy a résztvevő szakemberek által népszerűsítse az Észak-Vajdaságban működő felsőoktatási intézményeket is. A továbbtanulni vágyó fiatalok az előadók és szervezők személyén keresztül megismerhetik többek között a Szent István Egyetem Kertészettudományi Kar Zentai Konzultációs Központjának, az Szabadkai Műszaki Szakfőiskolának, vagy az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karának tevékenységét, lehetőségeit.

2.2. A program felépítése

A program a zentai Pro Scientia Naturae Alapítvány Dr. Berényi János Agrárinnovációs Irodájában, és egy autentikus helyszínen, a tangazdaság környezetbarát Szalmabála-házában valósult meg. A két egymással párhuzamosan működő műhelymunka keretein belül megvalósított tehetséggondozó programba 26 fiatal jelentkezzett. Az egyik műhely témája az alternatív energiaforrások megismerése volt, a másik műhely pedig ökológiai tartalmakat dolgozott fel.

Az elméleti, szakmai jellegű előadások, valamint a műhelymunkák mellett a tehetséggondozó program tematikájához kapcsolódó üzemlátogatásra, és a közvetlen környezetünkben működő jó példák megtekintésére is sor került. A tanulók az egynapos kirándulás során a Szabadkai Vízművek szennyvíztisztítóját, valamint Horvát Lehel szalmabála-házát látogatták meg. A külső terepen megszervezett programok során a tanulók megismerhették a megújuló energiaforrások gazdasági hasznosulását, a környezettudatos építkezést, illetve az ezzel járó életmódot és gazdálkodást. A műhelyek egymást erősítve és kiegészítve, szakemberek bevonásával működtek. Az ott folyó munka eredményeként olyan üzemképes használati tárgyakat hoztak létre, mint a szélkerék és a napkollektoros gyümölcsaszaló, amelyek a jövőben konkrét alkalmazást nyernek majd az alapítvány tangazdaságának későbbi gyakorlati foglalkozásaiban. A tanulók a tangazdaság májusi földiepertermését felhasználva próbatermelést (aszalást) végeztek, ezután került sor a napkollektoros gyümölcsaszaló nyilvános bemutatására és az elkészült aszalt gyümölcs termékbemutatójára, kóstolójára. Az alkotásokban a tanulók projekt során megszerzett műszaki ismeretei, ökölógiai személete és a megtekintett pozitív példák élménye ötvöződött.

Az elméleti előadásokat követő műhelymunkák segítették a megszerzett ismeretek elmélyítését, és gyakorlatban való kipróbálását. A tanulók a célkitűzéstől a valóra váltásig folyamatosan figyelemmel kísérhették a műhelymunkák projetfeladatainak, eszközeinek megvalósulását.

A program 68 órás tanórán kívüli, nem tantárgyi, komplex tehetséggondozó programként került megvalósításra. A két párhuzamos műhelymunka a természettudományos és technikai, szakmai kompetenciák fejlesztését, valamint a pályaorientáció segítését célozta meg.

2.3. A programban résztvevő célcsoport, és a tehetségazonosítás szempontjai

A jövő energiái projekt résztvevőit a szervezők célzottan szólították meg, felkeresve térségünk középiskoláit. A programba 26, főleg 2. és 3. osztályos középiskolás tanuló jelentkezett. A programot olyan középiskolás tanulók számára látták elő, akik a műszaki tudományok iránt mutatnak érdeklődést és ezen a területen jeleskednek, ugyanakkor fontos számukra a környezettudatosság is. Ennek megfelelően elsősorban térségünk műszaki, mezőgazdasági és környezet-gazdálkodói középiskoláiból várták a tanulókat, de a választott témakör iránt érdeklő más középiskolák, gimnáziumok tanulói is, iskolájuk ajánlására bekapcsolódhattak a projekt műhelymunkáiba.

A tehetségazonosítást és a programba történő beválogatást a felkért iskolák pedagógusai végzték el, mivel az iskolák illetve az ott dolgozó tanárok már ismerik az érintett korosztály tanulóinak érdeklődési körét, a műszaki tudományok terén elért eredményeiket, a diákok kreativitását és motivációját, ezáltal ajánlatot tudtak tenni arra, mely tanulókat kell bekapcsolni a programba.

A programba való részvételre végül 26 középiskolás tehetségígéret jelentkezett. A 13 fiú és 13 lány első, második és harmadik osztályba jár. A tanulók a következő középiskolákból érkeztek:

  • Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpont, Magyarkanizsa
  • Közgazdasági és Kereskedelmi Iskola, Zenta
  • Műszaki Iskola, Ada
  • Vegyészeti-Élelmiszeripari Középiskola, Csóka

 

2.4. A programban résztvevő szervezetek

2.4.2. A program megvalósítója

A program megvalósítására pályázó szervezet a Pro Scientia Naturae Alapítvány Zenta. Az alapítványt 2009-ben hozta létre a zentai Kertészek Egyesülete civil szervezet, azzal a céllal, hogy komoly feladatvállalással hozzájáruljon térségünk vidékének és agráriumának fejlesztéséhez. Tevékenységét oktatási programok megszervezése, kutatási és fejlesztési projektek lebonyolítása, kapcsolatépítés és piackutatás terén fejti ki. Az elmúlt évek során a tehetségpontként is működő alapítvány a Nemzeti Tehetség Program keretén belül több tehetséggondozást elősegítő programot valósított meg. Többek között a magyarországi és szerbiai oktatási és felsőoktatási intézmények együttműködésével egy autentikus helyszínen, a zentai Szalmabála-házában szervezte meg a megújuló energiaforrásokat népszerűsítő és bemutató szaktáborát.

Az Alapítvány közreműködésével az elmúlt évek során az óbecsei Than Emlékházban több általános- és középiskolás diák számára is lehetővé vált a tehetségsegítő élményműhelyekben történő részvétel. A Than Emlékház térségünkben szellemiségével és interaktív jellegű felszereltségével, egyedülálló módon egészíti ki az általános- és középiskolai oktatást.

2.4.3. A program támogatói

A programot támogató szervezet a Magyarország Emberi Erőforrások Minisztériuma, lebonyolítója pedig az Emberi Erőforrások Támogatáskezelő. A támogatási célok, támogatott tevékenységek funkciója a fiatalok társadalmi integrációját segítő struktúra, szakmai szolgáltatások fejlesztése, működtetése.

2.5. A program megvalósításában résztvevő szakemberek

A program megvalósításában többéves szakmai és tehetséggondozói tapasztalattal rendelkező oktatók, szakemberek vettek részt.

Dr. Sánta Róbert gépészmérnök, a Szabadkai Műszaki Szakfőiskola Gépészeti Tanszékének tanára. A CEEPUS program keretén belül számos egyetemen vendégtanárként vesz részt. Tudományos szakterülete a megújuló energiák. A tehetséggondozás terén is aktív szerepet vállal tehetségsegítő programokban való részvétele, a hallgatók versenyekre való felkészítése által. Jelen projektben az alternatív energiaforrásokat tanulmányozó csoport szakmai vezetőjeként vett részt.

Kazinczy Szilveszter agrármérnök, vadgazdálkodási szakmérnök, növényorvos. Vidékünk agrár-ökoszisztémáinak, természetvédelmi területeinek látogatását szervezi a zentai Agrár Innovációs Iroda keretén belül. A programban az ökológiai foglalkozásokat szervezte és vezette.

Sugár György okleveles technológus, a Szabadkai Vízművek vezérigazgatója.

Gligor Gellért okleveles környezetvédelmi szakmérnök, a Szabadkai Vízművek ellenőrzési részlegének igazgatója, környezetvédelmi szakmunkatárs. A programban a szennyvíz hasznosítási lehetőségeinek illetve a biogáz előállításának bemutatása volt a feladata, és vállalta a házigazda szerepét is a Szabadka város szennyvíztisztító telepének megtekintésekor.

Dr. Muhi B. Béla egyetemi docens, közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja, a Fókusz ismeretterjesztő és tudománynépszerűsítő folyóirat főszerkesztője, a Bonis Bona Kiváló tehetségsegítő díj kitüntetettje. A tehetségsegítő projektben vállalta a megújuló energiaforrások gazdasági jelentőségének a bemutatását.

Horvát Lehel építőmérnök, a környezettudatos építkezés elkötelezett szakembere, és a programban is a természetes és újrahasznosított alapanyagok felhasználási lehetőségeivel ismerteti meg a résztvevőket. Horvát Lehel tervei alapján és szakmai vezetésével épült fel Zentán, a tangazdaság területén Vajdaság első kísérleti jellegű szalma-bála háza 2011-ben. A szalmabála-ház azóta több tehetségsegítő programnak adott helyszínt.

Major Lenke és Bagány Ágnes, az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar tanársegédei, a programban pedagógusként vettek részt, és a projekt tehetségsegítő eredményeinek kiértékelését végzik.

2.6. A jövő energiái program plakátja

A-jovo-energiai

3. A JÖVŐ ENERGIÁI PROJEKT PROGRAMPONTJAI

A jövő energiái programsorozat keretein belül hétvégi műhelymunkákra, illetve kirándulásokra, üzemlátogatásra került sor. A programtervvel összhangban az első műhelymunka február 11-én került megrendezésre, majd egy-egy programpont megvalósítása következett pénteki vagy szombati napokon június elejéig.

A két műhely programja 34-34 órában, egymással párhuzamosan került megvalósításra, a következő programpontok szerint:

2017. február – május

  • A megújuló energiák bemutatása (Dr. Sánta Róbert, előadás)
  • A megújuló/megújítható természeti erőforrásaink (Kazinczy Szilveszter, előadás)
  • Az ökológia fogalmának, tárgyának, típusainak ismertetése; Az emberi társadalom környezetformáló hatásai (Kazinczy Szilveszter, előadás)
  • A megújuló energiaforrások gazdasági vetületének ismertetése (Dr. Muhi B. Béla, előadás)
  • A fenntartható (gazdasági) fejlődés (Dr. Muhi B. Béla, előadás)
  • A Nap mint hőforrás (Dr. Sánta Róbert, előadás)
  • A szél mint energiaforrás (Dr. Sánta Róbert, Kazinczy Szilveszter, előadás)
  • A termőföld fontossága, helyes művelése (Kazinczy Szilveszter, előadás)
  • Az ember ökológiai lábnyoma; saját ökológiai lábnyom kiszámítása (Kazinczy Szilveszter, előadás)
  • Napkollektor készítése sörösdobozokból (Dr. Sánta Róbert, Kazinczy Szilveszter, gyakorlati munka)
  • Szélkerék készítése (Dr. Sánta Róbert, Kazinczy Szilveszter, gyakorlati munka)
  • A környezetkímélő építkezési lehetőségek bemutatása (Horvát Lehet, előadás, gyakorlati munka)
  • Példák a mérsékelt környezetkárosító életmódra (Kazinczy Szilveszter, előadás)
  • A projekt eredményeként a napkollektoros gyümölcsaszaló összeállítása (Dr. Sánta Róbert, Kazinczy Szilveszter, gyakorlati munka)
  • A hőszivattyú hőforrásai (Dr. Sánta Róbert, előadás)

2017. április 28.

  • látogatás: Szabadkai Vízművek Közvállalat, szennyvíztisztító telep – betekintés a szenyvíz hasznosításába és a biogáz előállításába;
  • látogatás: Horvát Lehel építőmérnök tanyája – szalmabála-ház megtekintése;
  • látogatás: A hőszivattyús fűtőrendszer műkédésének megtekintése – Óbecsén, a Hoval geotermikus energiákkal foglalkozó cégben.

 2017. június 23.

  1. Tudományok Útja: 2017. június 1–3.
  • A jövő energiái projekt eredményeinek bemutatására az Tudományok Útja tudomány-népszerűsítő rendezvényen, Adán és Zentán került sor, az adai Műszaki Iskolában és az Alapítvány Dr. Berényi János Agrárinnovációs Irodájában. A programban részt vevő középiskolás tehetségígéretek kiállítással és termékbemutatóval várták az érdeklődőket.
  • Az idei, ötödik „Tudományok Útja” tudománynépszerűsítő rendezvény az előző évekhez hasonlóan június első napjaiban, június 1-3. között került megrendezésre a következő helyszíneken: Óbecsén, a Than Emlékházban, Adán, a Műszaki Iskolában és Zentán, a Dr. Berényi János Agrárinnovációs Irodában.
  • Az V. Tudományok Útja kiemelt partnere a belgrádi Tudománynépszerűsítő Központ (Centar za promociju nauke) volt. A rendezvény programjaiban részt vettek térségünk általános és középiskoláinak, valamint felsőoktatási intézményeinek tehetségígéretei is.

Az első két évben Zenta város főterén került megrendezésre a program, amely keretén belül lehetőséget biztosítottak a bemutatkozásra más tudománnyal foglalkozó intézményeknek is. Tekintettel arra, hogy a rendezvény célközönsége mindig egyfajta tematikus program köré szerveződött, így a folytatásban a környékbeli középiskolák is helyet adtak a rendezvény programjainak, ilyen módon idén három helyszínen is bemutatkozott a Tudományok Útja.

3.2.1. Az V. Tudományok útja rendezvény plakátja

Tudomanyok-utja-2017

6. PILLANATKÉPEK A PROGRAMRÓL

A programról készült képek galériája megtekinthető a következő weboldalon: http://bit.ly/2q8PooD.

7. A PROGRAM ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE

A jövő energiái programunk a zentai Pro Scientia Naturae Alapítvány szervezésében 2017-es esztendőben megrendezésre kerül a Nemzeti Tehetség Program keretén belül, és Magyarország Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásából. Ez a műhelymunka sorozat egy korábbi ötletnek a folytatása, hiszen 2014-ben szintén a Nemzeti Tehetség Program keretein belül a Jövő Energiái – Energiát adni a fiataloknak címmel, már szerveztünk egy hétvégét magába foglaló műhelymunka sorozatot, előadásokat, interaktív programot, melynek célcsoportja az egyetemisták voltak. Ebbe a programba 10 magyarországi és 10 szerbiai egyetemistát kapcsoltunk be.

A zentai Pro Scientia Naturae Alapítvány és a Science Innovációs Központ közös szervezésében egy háromnapos Megújuló Energiaforrás Konferencia kerül megrendezésre Zentán. Ez a program a szakmai kapcsolatok kialakítására, a pályaorientációra, a szemléletformálásra, a pozitív példák megtekintésére, a környezettudatosságra és új gazdasági szemlélet meghonosítására törekszik térségünk legtehetségesebb tanulóinak képzése által. Teszi ezt oly módon, hogy a tábor munkájába közvetlenül 20 fiatalt kapcsol be, akik szerbiai és magyarországi felsőoktatási intézményekben tanulnak, vagy most nyernek felvételt ezekbe az intézményekbe. A program fontos célja volt, hogy a megújuló energiaforrásokkal foglakozó szakemberek bevonásával, számos szemléltető eszköz felhasználásával és vidékünk jó példával szolgáló létesítményeink meglátogatásával, rámutassunk a megújuló energiák felhasználhatóságára. A háromnapos tábor során a résztvevők olyan helyszínekre, vállaltokba látogatnak el, amelyek jelentős eredményt értek el a megújuló energiaforrások kiaknázása és felhasználása terén.

Ennek a sikerén felbuzdulva az Alapítvány úgy döntött, hogy mivel az idei évben kiírásra került újra ez a pályázat, most a középiskolás generációt szólítja meg, így a 2017-es programsorozat célcsoportjává ők váltak. Megszólították azokat a középiskolákat, akik a Szent István Egyetem Zentai Konzultációs központjával egyébként is szoros kapcsolatot ápolnak, és ahonnan a legtöbb elsőéves hallgató iratkozik be, hiszen ezek azok a középiskolák akik szakterület szempontjából, szemléletmód alapján legközelebb állnak a konzultációs központ képzéseihez, szakirányaihoz. A vajdasági térségből ez alapján választották ki a középiskolákat, akiket bevontak a programba, ezek a következők: a Magyarkanizsai Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpont, a zentai Közgazdasági és Kereskedelmi Iskola, az adai Műszaki Iskola és a csókai Vegyészeti-Élelmiszeripari Középiskola. A középiskolák koordinátorait keresték meg, és a középiskolák saját köreikből válogatták ki az érdeklődő diákokat, oly módon, hogy ők egy belső tehetségfelmérést végeztek. Ezt általában az intézmények szakszolgálata, pedagógusok, pszichológusok végezték el, és az Alapítvány megkapta tőlük a programba javasolt tanulók neveit.

Az összetétel nagyon érdekesen alakult, hiszen a programba 26 résztvevő jelentkezett be, 13 fiú és 13 lány, vagyis a lányoknál is hasonló volt az érdeklődés és izgatottan várták ezt a programot, hasonlóképpen a fiúk. Azért is érdekes ez, hiszen két párhuzamos műhely működött, az ökológiai és a műszaki és ez a két párhuzamos műhely adta a végtermékét ennek a műhelymunka sorozatnak, amely egy napkollektoros gyümölcsaszaló volt. Ehhez a berendezéshez szükséges fémdobozokat a gyerekek hozták be, és ez a berendezés bemutatásra is került a műhelymunka sorozat végén, június 1-2-3-án megrendezésre kerülő a V. Tudományok Útja tudománynépszerűsítő rendezvényen, és annak keretén belül egy kóstolóval egybekötött bemutatóra került sor, ahol szamócát aszaltak a tanulók.

Ami még nagyon fontos, hogy a műhelymunka sorozat három elemből állt: vannak a szakmai előadások, a gyakorlati műhelymunkák és vannak az úgynevezett gyárlátogatások. Azért fontos ez a hármas összetétel, mert az Alapítvány kiemelt célja a gyerekek érdeklődésének felkeltése a környezettudatosságra, a környezettudatos szemlélet kialakítása, honosítása, hiszen ezek a fiatalok nagyon sok olyan lehetőséget látnak és tapasztalnak a hétköznapi életükben, amit környezettudatossá lehet formálni, hogyha az ember megfelelő időben megmutatja nekik a jó példákat. Az elméleti előadásokkal szeretnénk bemutatni a megújuló energiaforrások hasznosíthatóságának vetületeit, illetve az elméleti hátterüknek a bizonyítását is fontosnak tartjuk, gondolunk itt a napkollektorokra, hőszivattyúkra, szélkerekekre, stb.

Miután az elméleti előadásokat meghallgatták a tanulók és a gyakorlati műhelymunkákban részt vettek és folyamatosan készült a szélkerék a gyümölcsaszaló és még más megújuló energiaforrásokat hasznosító berendezés, tanulmányi kirándulásokat is tartottunk. A tanulók megismerhették a megújuló energiaforrások gazdasági hasznosulását, a környezettudatos építkezést, illetve az ezzel járó életmódot és gazdálkodást. Az óbecsei Hoval vállalatban a gyár működésével, a hőszivattyúk gyártásával ismerkedhettek meg. Ezen kívül még ellátogattunk a Szabadkai Vízművekbe ahol a szennyvíztisztítás lehetőségeivel és a biogáz termeléssel ismerkedhettek meg, majd a nap második felében Palicson Horvát Lehel építészmérnök szalmabála-házához, szalmabálából készült tanyáját látogattuk meg, ahol a környezettudatos életmóddal, és annak lehetőségeivel ismertettük meg a tanulókat.

Projekt szinten 68 tanórán kívüli programot kínáltunk a gyerekeknek, vagyis 2×34 óra, mivel az ökológiai és a műszaki műhelyekből tevődik össze. 2017 februárjától egészen júniusig terjedő időszakot foglal magába. Általában két részből állt egy délelőtt, az első részben az elméleti előadást hallgathatták meg a résztvevők, a megújuló energiaforrások felhasználhatóságát, gazdasági vetületeinek ismertetését, a második felében pedig a gyakorlati munka következett, folyamatosan rakták össze az aszalógépnek a különböző elemeit, melyet újrahasznosítható alu-dobozokból készítettek.

A programba bevont szakembereink voltak Dr. Sánta Róbert gépészmérnök – aki a műszaki műhelyt vezeti –, Kazicy Szilveszter agrármérnök – az ökológiai műhelyt vezeti – emellett még Sugár György, Dr. Muhi B. Béla és Horvát Lehel szakmai előadásokkal gazdagítják programunkat, továbbá Major Lenke a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar pedagógus munkatársa követi és elemzi a program oktatás-módszertani megvalósulását.

A hármas tagolás nagyon fontos, elméleti gyakorlati és tanulmányi kirándulások, gyárlátogatások, mivel főleg a tanulmányi kirándulások szavatolják majd a pályaorientációs elem jelenlétét. Az Alapítvány fontosnak találja hogy a programban részt vevő tehetségígéretek sikeres emberekkel találkozhassanak, lássanak sikertörténetet, hogy egy sikeres ember, mitől és hogyan lesz sikeres.

Továbbá a pedagógusok részvétele is nagyon fontos eleme volt a programnak, mivel az Alapítvány arra törekedett, hogy valamennyi intézményen kívüli tevékenységet úgy próbáljon megszervezni, hogy ezt az oktatás-módszertannak foglalkozó kollégák nyomon követhessék. Ennek egyik oka, hogy a programba bevont pedagógus munkatársak a tanítóképző Karon dolgozó szakemberek, vagyis a már említett intézményi együttműködésről van szó. Ez az intézményi együttműködés jelenti a programban a multidiszciplinaritást, amellyel célunk az új lehetőségek kiaknázása, a programban részvevő intézményeknek meg kell találni a kapcsolódási pontokat, amellyel közösen tudnak valamilyen fejlesztés felé irányulni, valamilyen új, kiaknázatlan területeket tudjunk majd közösen felfedezni.

Az Alapítvány fő feladata az volt, hogy ezeken a műhelymunkákon ne csak a hallgatóság kapjon valamit, hanem a tanítóképző karon ezzel foglalkozó emberek rögzíthessék az itt szerzett tapasztalatokat. Nagyon fontos az, hogy a mai diák már nem tud 45 percig odafigyelni, mert a jelen kor információ dömpingje hozza magával, hogy ha 10 perc után nem kaphat az agy új ingert, új inputot, akkor szóródik a figyelme. A programban elhangzó előadásokat, foglalkozásokat már nem lehet úgy megszerkeszteni, ahogy régen történt. Nagyon sok ilyen szakmai háttere van még ezeknek a munkáknak, ami nem az adott szakmákról szól, hanem ezeknek a módszertani, pedagógiai elemeknek a kidolgozásáról, tökéletesítéséről. Nagyon fontos apedagógiai visszajelzés mi az amit jónak látnak, mi az amit rossznak. Mi az amit hiányolnak a programból és mi az amiből túl sok van. Ezzel a módszerrel lehet szépen lassan felépíteni egy hatékony és minden szempontból minőséges programsorozatot.

A jövő energiái program legfőbb célja volt a tehetséggondozás, a tehetségek felismerése, kibontakoztatása. Az Alapítvány fontosnak tartja, hogy egyrészt a tanárok felismerjék a tehetséget, másrészt a tehetség felismerje önmagát, és eldöntse, hogy mi lesz az életben az ő szakterülete, mi lesz a professzionális irány és mi marad csak a szórakozás szintjén. Nagyon fontos, hogy ez a cél kikristályosodjon addig a pillanatig, amíg neki dönteni kell. Sajnos sokszor azt látjuk, hogy a mai fiatalság nem tudja, hogy mire képes, folyamatosan áramló, de mégis összemosott világ nem bontakoztatja ki ezeket a kompetenciákat, ezeket az irányultságokat, és ezért fontos a pedagógiai értékelés ezeken a programokon, hogy ezeket a fontos részelemeket minél hatékonyabban kibontakoztassuk.

Az Alapítvány elhivatott amellett, hogy azokat a fiatalokat akik érdeklődnek, akár fizikából akár a művészetek terén, akár a műszaki tudományokon belül, azokat kibontakoztassa. Fontos felfigyelnünk rájuk, de ők is megtalálják önmagukat ebben a világban. Szeretnénk elérni, hogy megszüntessük a céltalanságot, hogy sikerélményük legyen, hogy megmutassák önmagukat. Erre nagyon jó helyszín akár a Than Emlékház, akár a Dr. Berényi János Agrárinnovációs Iroda, vagy a hozzá tartozó intézményrendszer, és nagyon fontos a tanítóképző Kar is, a leendő tanítók, óvók, illetve akik tanítják majd azokat az embereket, akiknek fel kell, hogy figyeljenek ezekre a tehetséges tanulókra.

A fiataloknak célt kell adni, az Alapítványunk nagyon sokat foglalkozik azzal, hogy a képzésben résztvevő fiatalokat hogyan tartsuk meg, hogyan ösztönözzük a továbbtanulásra. Arra jöttünk rá, hogy a mai világban nagyon röviden, és nagyon határozottan kell közölni a fiatal generációval, hogy mi a cél, és hová juthat el, milyen jövőt lát maga előtt. Ezért foglalkozunk különböző programokkal, tudománynépszerűsítéssel, tehetséggondozással, és fejlesztési jellegű projektumokkal. Ezeknek a programoknak a rövid bemutatása, a tehetségsegítő programok összefoglalása így módon kerül mindenki számára elérhetővé.

A tanulók véleménye alapján elmondhatjuk, hogy sikeres félévet zártunk, pedagógiai szempontból az oktatás minőségén is javítani tudjunk. A programban résztvevő középiskolások szerint a projektmunka sokkal érdekesebb és hatékonyabb formája a tanulásnak, mint a hagyományos, iskolai környezetben megvalósuló tanulás. A gyakorlati tapasztalatokat, az elkészített eszközök felhasználhatóságát emelték ki a beszélgetések során. Nagy népszerűségnek örvendett továbbá még az is, hogy az elméleti előadásokat mindig a gyakorlati munka követte, ahol valamilyen produktumra is szert tettek, hazavihették az általuk elkészített termékeket. A fiatalok nem érezték tehernek, hogy a legtöbb hétvégéjükből 1 napot a programmal töltenek, mert mindig új és érdekes előadásokat hallgathattak, gyakorlati tapasztalatokra tettek szert, a gyerekek elsajátíthatták, hogyan kell saját kezűleg tenni az élhetőbb jövőért. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a résztvevők többségének a gyümölcsaszaló készítése tetszett a legjobban, talán mert a programnak ezen a pontján tudnak ők is igazán a részévé válni. A kirándulások és a gyakorlati munka folyamán a diákok megtapasztalhatták, hogy a fenntartható fejlődés érdekében sokszor elég néhány apró lépés és bárki képes azt a jövőt élni, ahol szalmabála-ház, és napkollektoros gyümölcsaszaló óvja és segíti a jólétünket.